Kérdések, kérdések és válaszok

egy lelkes könyvtárostanonc tollából

Kérdések sorakoznak bennem, de sajnos nem találom a válaszokat. Lehetséges, azért, mert nagyrészt amolyan költői kérdések ezek. Főként ilyesmik jutnak eszembe: Miért nincs lelkesedés? Túl sok az új manapság? Kevés az idő? Belefáradtunk? De hát mibe? Csak kritikánk van? Hangoztatjuk is, de nem a megfelelő helyen? Félünk? Félünk, hogy elveszítünk valamit a nyitással? Pozíciót? Valamiféle hatalmat, hogy képesek vagyunk színes-szagos weboldalakat készíteni, amiért mások felnéznek ránk? Hogy friss ötleteinket megtudja a "konkurens" könyvtár, és hozzánk majd kevesebben jönnek?

Kell nekünk Könyvtárportál?
Kell. De miért? Mert összefog és egyszerűsít. Könnyebbé teszi a tájékozódást és kicsit modernizál egy olyan területet, ami az emberek többségének a szemében túlságosan hagyományhű, kicsit bekövesedett. Ne essék félreértés, nincs bajom a hagyományokkal. Csupán szükségesnek tartom a változást, a megújulni tudást, a fejlődést. A portál összefog, mert közösséget formál, olyan közösséget, ahol nem csak a felhasználók tartoznak össze, mint egy kemény mag, hanem olyat, ahol áthatás van könyvtáros és felhasználó között.

Központi vagy elosztott?
A váz, maga a fejlesztés központi, ezáltal egységes, logikus (nem egymás mellett élő párhuzamos, félkész programok és a hozzájuk tartozó széthúzás). Így nem utolsó sorban sokkal olcsóbb is. A tartalom egy része szintén központi bevitellel került az oldalra, ebbe a kategóriába tartozik a könyvtárak és publikus adataik. Természetesen az egyes intézményeknek lehetőségük van változtatni az esetleg pontatlanságokat vagy kérhetik a portált, hogy tegye meg helyettük. A teljes rendszer viszont nem központi, hanem elosztott. Az ismertetők írása például közös feladat, hiszen nem várhatjuk el, hogy a Könyvtári Intézet sok ezer könyvet bemutasson. Az egyszer elkészített és feltöltött ismertetők az oldalon bárki számára elérhetők, integrálhatók az egyes OPAC-okba (szinte minden hazai rendszerbe), így ha már az egyik könyvtáros írt a Rózsa nevéről, akkor a másiknak már teljesen fölösleges, azt az időt eltöltheti az Apák könyve bemutatásával.
Az Apák könyvéről jut eszembe, hogy a portál az olvasásnépszerűsítésből oly módon is ki szeretné venni a részét, hogy híres személyek, közéleti szereplők kedvenc könyveit is megjeleníti oldalain. Vámos Miklós például eleget tett a felkérésnek, elküldte a fejlesztőknek a számára kedves olvasmányok jegyzékét, ami Kedvencek polcáról elérhető. Most már csak várakoznunk kell, hogy erről ne csak a böngészgetők tudjanak, hanem kikerüljön a nyitőoldalra is valamilyen formában a fejlesztők törekvése, és nézelődhessünk az általunk ismert és megbecsült emberek olvasmányai között.
A hírek, események bevitele is elosztott módon történik, ennek két fő oka van. Az egyik, hogy a KI-nek nincs személyi háttere, anyagi forrása egy külön ezzel foglalkozó feltöltőt alkalmazni. A második, hogy talán értelmetlen is lenne, hiszen a könyvtárosok is megtehetik ezt, csak egy picivel több időráfordítás kéne hozzá, ráadásul jobban is ismerik a helyi híreket.
A múzeumok "közös oldala" már él és virágzik. Az ő esetükben teljesen központi fejlesztésről, szerkesztésről van szó. Járható út, de nem az egyetlen.
A könyvtár.hu hírei, aktuális fejlesztései megjelennek a könyvtári levelezőlistán (Katalist), de ez - úgy tűnik - kevés, többcsatornás népszerűsítésre, jobb kommunikációra van szükség ahhoz, hogy használata elterjedté váljon.

Globális vagy lokális?
Manapság gyakran hangoztatott kifejezések. Kicsit talán túlságosan is gyakran. Mégis jellemeznek ellentéteik és párhuzamaik által, tehát van létjogosultságuk. Jelen esetben is. Hiszen a portál globális abban az értelemben, hogy egy ország könyvtárhálózatát jeleníti meg, lehetőséget nyújt arra, hogy az olvasó bekapcsolódjon az 'egészbe', részt vehessen az őt megmozgató összefogásokban. S szintúgy lokális is, mivel azáltal, hogy felismeri az internetezés helyét, a község híreit is megjeleníti a felhasználó számára. Ugyanitt említeném meg a személyes teret, a polcra rakás lehetőségét is, ahol rendezhetjük a számunkra kedves olvasmányokat, s megismertethetjük őket barátainkkal.

Mire van szüksége jelenleg a portálnak?
Folyamatos adatbevitelre, új könyvtárak bekapcsolására, a meglévő kötődések elmélyítésére, az olvasó megszólítására, mindenhez megfelelő személyi háttérre, szervezeti támogatásra (OSZK) és sok-sok propagandára. Az oldal fejlesztése folyamatosan történhet, nem hiszem, hogy ebben a stádiumban az a legfontosabb feladat, hogy milliónyi akadozó szolgáltatással bővüljön, hanem az, hogy minél több és minél elkötelezettebb használót szólítson meg egy könnyen kezelhető, hasznos felület és jól működő alapszolgáltatások által. A mindent akarásnak nem szokott jó vége lenni, az összeszedetlenség visszatartó erő lenne. A jelenlegi szolgáltatások tökéletesítése, az apróbb-nagyobb hibák kiküszöbölése fontosabb és sürgősebb feladat, mint az újdonságok beépítése. A középtávú tervek között szerepel az erőforrásbővítés: az illetékesek épp programozót keresnek. A katalógus - mely csak átmeneti megoldásként készült - a későbbiekben talán lecserélődik a megújult MOKKA adatbázisával, ha az eléri megfelelő nagyságát. Ameddig ez megtörténik, vélhetően bővülni fognak a keresés lehetőségei, például tárgyszó szerinti kereséssel. Az olvasó számára valószínűleg ez jelentené a legnagyobb előrelépést, mert gyakori eset, hogy nem konkrét dokumentumot keres, hanem egy adott terület irodalmát.

A Könyvtárportál közelebb hozza a könyvtárat az olvasóhoz, nem egy bizonyos könyvtárat, hanem a könyvtárt, bármely könyvtárt. Teljes mértékben fölösleges a távolról, szúrós szemmel nézés, az idegenkedés. Ideje bekapcsolódni, mozogni és megmozgatni, építeni, fejleszteni, frissíteni a Portált és a gondolkodásmódot egyaránt. Jó lenne, ha ez a fejlesztés sikerrel járna, jó lenne, ha lenne a szakmának egy közös, jól működő, közösségi információs oldala.